Rhipsalis

A zöld spagettihez hasonló vesszőkaktusz (Rhipsalis) tartása különbözik a többi kaktuszétól, de megfelelő körülmények között szépen díszlik.

Fán lakó kaktuszok

A kaktuszfélék családjába (Cactaceae) tartozó vesszőkaktuszok (Rhipsalis) rendjének mintegy 60 dél-amerikai faja ismert. Többségük epifita (növényen lakó, de önállóan élő, nem parazita), trópusokon élő kaktusz. Elterjedt Madagaszkáron, Shri Lankán is, de ezeken a tájakon valószínűleg nem őshonos. Neve a görög szövés szóból származik, mivel néhány faj szára rendkívül rugalmas. A vesszőkaktuszok szára néha akár 2 méter hosszan is lecsüng az ágról. A közismert kaktusztüskék nem jellemzik, általában csupaszok, néhány fajon szőrképletek találhatók. Virág és termés színben egyaránt vannak fajok közti különbségek. Leggyakrabban a csillag alakú virágok sárgás-fehérek illetve a fehérek termése áttetszően fehér.

A vékonyágú vesszőkaktusz

Egyik közismert faja a zöld spagettihez hasonlóan vékonyágú vesszőkaktusz, Rhipsalis baccifera. Az eredetileg fán élő faj közkedvelt szobanövény. A “bacciferus” név a latin bogyót viselő szóból származik. Az egyetlen óvilági kaktusz. Lecsüngő ágai a 6 méter hosszúságot is elérhetik. Első pillantásra rendkívül hasonlít a Rhipsalis pilocarpa fajhoz. De, a R. baccifera a szár teljes hosszába, míg a R. pilocarpa a hajtáscsúcsnál ágazik el, és ott hozza virágait is. A R. baccifera fehér virága apró, termése borsószerű amely akár egy évig is a növényen maradhat. A gyümölcse kellemesen édes, ehető.

Rhipsalis baccifera subsp. horrida
Forrás

Hogyan tartsuk?

Jól levegőzött, porózus talajába keverjünk kissé savanyú tőzeget. Az árnyékos helyeket kedveli. Alkalmanként olyan tápot adjunk neki, amelynek összetétele az orchideáéhoz hasonló. A növekedési periódusban sok vizet kíván, különösen a virágzási időszakban. Nyáron legalább 50% páratartalom szükséges. Vigyázat, ne a növényt, hanem a környezetét, pl. a padozatot permetezzük! A növények talaja soha nem száradhat ki egészen. Télen, 15-20°C-on virágzik. Virágzáskor lehetőleg ne mozgassuk. Virágzás után át lehet ültetni. Hűvösebb, száraz átteleltetése ajánlott.

Hogyan szaporítsuk?

Tavasszal magról, de még inkább, egész évben,  szárdarabokkal, dugványozással szaporítható. De talán a legsikeresebb dugványozás szempontjából a tavasz és a nyár időszaka. Az ízesülés vagy elágazás alatt vájunk le két-három  ízhossznyi hajtást. A hajtás ízeknél történik a legyökeresedés. Hagyjuk száradni a dugványokat 14 napig árnyékos helyen, majd tegyük 1/3-ad részig majdnem száraz talajba. Használjunk sok szervetlen anyagot, pl. homokot. A talaj nem tartalmazhat túl sok szerves anyagot, mert akkor a dugvány hamar elpusztul. Két-három hét múlva adhatunk egy kevés vizet és 5-6 hét múlva ugyanúgy kezelhetők, mint a kifejlett növény. A begyökeresedést követően kb. 2-3 év múlva kerüljön sor az átültetésre.

Forrás